Köszöntjük a
MEZŐTÚRI SZIVÁRVÁNY NÉPZENEI EGYESÜLET
honlapján

TÁMOGATÓINK

Itt a szöveg helyére tudsz tenni valamit

A MEZŐTÚRI SZIVÁRVÁNY NÉPZENEI EGYESÜLET

módosított, egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

Módosítás dátuma: 2020. december 15.

 

Az egyesület elnevezése:

                                                        Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület

 

Az egyesület székhelye:

5400 Mezőtúr, Damjanich utca 48.

 

Az egyesület nyilvántartási száma:

16-02-0001485

 

Nyilvántartó Bíróság:

Szolnoki Törvényszék

 

Az egyesület működési területe:

Jász-Nagykun-Szolnok megye .

 

Az egyesület jogállása:

Az egyesület jogi személy, olyan társadalmi szervezet, amely saját értékei alapján önkéntesen szerveződik és ezek szellemében működik, magát a civil társadalom szerves alkotórészének tekinti, nem nyereségérdekelt, vagyonát céljai és feladatai végrehajtására fordítja.

 

Az egyesület képviselete:

Az egyesületet Csider István elnök (lakik: 5400 Mezőtúr, Szeder utca 8.) önállóan, teljes jogkörrel képviseli, akadályoztatása esetén az egyesületet Kozma Réka Anna titkár (lakik: 5400 Mezőtúr, Andrássy u. 27.) önállóan, teljes jogkörrel képviseli .

 

Az egyesület tartós célja:

A helyi társadalom és az egyén közös igényeinek kielégítése, érdekeinek hatékony érvényesítése, közművelődési tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység folytatása és támogatása.

 

Az egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére a 2011.évi CLXXV.tv. 32. § (1) a) értelmében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

 

  • kulturális tevékenység: Jogszabály: 1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73. § (2) bekezdés, 76. §, 84. §, 85. §., és a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 2011. évi CLXXXIX. törvény.
  • kulturális örökség védelme: 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 61/B § (3) bekezdése,
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés: Jogszabály: a nemzeti köznevelésről szóló  2011.évi CXC. tv. 2. § (1) bek.

 

Cél szerinti tevékenysége szerint a következő feladatokat végzi:

  • az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek támogatása,
  • a szabadidő kulturált eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
  • egyéb művelődési lehetőségek biztosítása.

 

Cél szerinti tevékenysége és közhasznú tevékenysége különösen az alábbiakra irányul:

  • a mezőtúri népzenei hagyományok értékeinek megismertetését, a megértés, a befogadás elősegítését, az ünnepek kultúrájának gondozását,
  • a mezőtúri Szivárvány - és az általa segített gyermek és ifjúsági - citerazenekar(ok), mint ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő közösségek működését, szellemi, anyagi és tárgyi feltételeinek javítását,
  • a citerazenekarok részvételét a népzenei mozgalmakban, népzenei táborokban, fellépéseiket más településeken, esetleg külföldön,
  • a népzenei hagyományokat őrző, ápoló helyi és más településeken működő közösségek közötti kapcsolattartást, új kapcsolatok létesítését,
  • a kulturális kapcsolattartást Mezőtúr Város Önkormányzatának testvértelepüléseivel,
  • népzenei rendezvények (hangversenyek, minősítő versenyek, táborok, stb.) szervezését és lebonyolítását
  • a hagyományok ápolásának, a népzenei tevékenységeknek reklámozását,
  • a citerazenekarok zene- és műsorszolgáltatását,
  • hangfelvételek készítését, kiadását, egyéb kiadói tevékenységet.

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap , továbbá országgyűlési és megyei , valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít , nem támogat

 

Az egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. Az egyesület működése nyilvános, és azokon az egyesület tagjain kívül más is szabadon részt vehet.

 

Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági – vállalkozási tevékenységet is folytathat, mely azonban nem lehet az egyesület főtevékenysége. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokra, a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesület célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

 

Az egyesület tagja lehet:

[A tagsági jogviszony keletkezése]

(1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek vezetőség általi elfogadásával keletkezik.

(2) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik rendes tagként azok a természetes , illetőleg – pártoló tagként – azok a jogi személyek , és természetes személyek , akik illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Az Egyesületi tagsági jogviszony írásbeli belépési nyilatkozattal jön létre, az egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. A kiskorú tagok esetében a szülő, gyám, gondviselő írásbeli hozzájárulása, a tagfelvételhez kötelező.

 

Az egyesület tagsági formái:

a.) rendes tagság (természetes személyek)

b.)pártoló tagság (jogi személyek, természetes személyek)

 

A tagok jogai:

[Az egyesületi tag jogállása]

(1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

(3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

A Szivárvány és az Iringó citerazenekarok tagjai részt vehetnek a Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége és mások által szervezett különböző népzenei versenyeken, rendezvényeken. Igényelhetik a versenyekre való felkészülés, gyakorlás, továbbképzés anyagi támogatását, az egyesület képviseletében történő fellépésekkel kapcsolatos költségeik megtérítését - az adott anyagi lehetőségek mértékében.

 

A tagok kötelességei:

[A tagok kötelezettsége]

(1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

  • A zenekari tagoknak kötelessége a meghirdetett próbákon való részvétel, az egyesület által
    szervezett bemutatókon, illetve az egyesület programjában szereplő versenyeken, eseményeken történő fellépés.
  • az alapszabályban foglaltak és az egyesület más szabályzatainak megtartása, az elnökség által hozott határozatok végrehajtása;
  • kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait és a tőlük elvárható módon segíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
  • a tagsági díj fizetése; 200 Ft/hó/fő. Önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanulók  tagdíja havi 20 Ft/hó/fő.

 

Az éves tagdíj befizetési határideje: évente március 31-e, az egyesület pénztárába történő befizetéssel történik.

Amennyiben ezt a tag befizetni nem tudja, elmaradását a vezetőség írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 15 napon belül megfelelően határidőben nem indokolja és be sem fizeti, akkor e magatartásának következménye , hogy fegyelmi vétség megállapítása nélkül is lehetséges a tag törlése az egyesületi tagjegyzékből. Azonban a tagsági díj megfizetésének elmulasztása csak akkor eredményezheti a tagsági viszony törléssel történő megszűnését, ha a tagot megelőzően írásban a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel , megfelelő 15 napos határidő tűzésével felhívták a tagdíjhátraléka rendezésére és ennek nem tesz eleget. A tagsági jogviszony megszűnését az írásbeli tértivevényes levél eredménytelenségét követően a soron következő vezetőségi ülésen és közgyűlésen is ki kell hirdetni és jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben az érintett tag a tagdíj megfizetését vagy a késedelmét határidőben okiratokkal alátámasztva írásban indokolja, a vezetőség és a közgyűlés eltekinthet a tagsági viszony megszüntetésétől.

 

Az egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy ill. társadalmi vagy gazdasági szervezet vagy természetes személy, aki ill. amely készségét fejezi ki az egyesület tevékenységének rendszeres folyamatos támogatására.

A pártoló tagok felvételéről az egyesület vezetőségének előterjesztése alapján a közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag ill. képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein , nincs szavazati joga, tisztségre nem választható.

 

A tagsági viszony megszűnése:

a.) a tag kilépésével, melyet a vezetőséghez kell írásban bejelenteni.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Tekintettel arra, hogy a tagsági viszonyt bármikor korlátozás nélkül meg lehet szüntetni, ebből következőleg a tag kilépéséhez nem szükséges semmilyen szerv jóváhagyása vagy tudomásul vétele. A tagot - kilépését követően –a soron következő közgyűlésen automatikusan törlik a tagok névsorából, melyről a vezetőség értesítést küld.

b.) a tag fegyelmi határozattal történő kizárásával fegyelmi eljárás során.

(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Az eljárásban a tag nyilatkozatot tehet.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni;

Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosít.

A kizáró határozat ellen az érintett fél a kizáró határozat kézhezvételétől számított 15 nap alatt fellebbezéssel élhet, amit az egyesület vezetőségének címezve írásban, 3 példányban az egyesület közgyűléséhez kell benyújtani. Fellebbezést elbíráló szerv: a vezetőség .

c.) a tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt.

Amennyiben a tag a tagdíjat befizetni nem tudja, elmaradását az elnökség írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 15 napon belül megfelelően határidőben nem indokolja és be sem fizeti, akkor e magatartásának következménye, hogy a fegyelmi vétség megállapítása nélkül is lehetséges a tag törlése az egyesületi tagjegyzékből. Azonban a tag díj megfizetésének elmulasztása csak akkor eredményezheti a tagsági viszony törléssel történő megszűnését, ha a tagot megelőzően írásban a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel, megfelelő 15 napos határidő tűzésével felhívták a tagdíjhátraléka rendezésére és ennek nem tesz eleget. A tagsági jogviszony megszűnését az írásbeli tértivevényes levél eredménytelenségét követően a soron következő elnökségi ülésen és közgyűlésen is ki kell hirdetni és jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben az érintett tag a tagdíj megfizetését vagy a késedelmét határidőben okiratokkal alátámasztva írásban indokolja, a vezetőség és a közgyűlés méltányosságból eltekinthet a tagsági viszony megszüntetésétől.

d.) a tag halálával.

Ha az egyesület tagja meghal, a vezetőség javaslata alapján a közgyűlés a volt tagról megemlékezvén megállapítja az egyesületi tagság megszűnését, melyet a közgyűlés kihirdet

e.) pártoló tag esetén a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével

 f. ) az egyesület megszűnésével.

 

Az egyesület szervezete és tisztségviselői

 

1. Az egyesület szervei:

a.) közgyűlés

b.) vezetőség

2. Az egyesület tisztségviselői:

a.) elnök

b.) titkár

c) vezetőségi tag

1/a. A közgyűlés

(1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

(2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

 

[A közgyűlés ülésezése]

(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

(2) A közgyűlés nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Az egyesület legfőbb szerve. A közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vehetnek részt. A szavazásra jogosult tagokat egy szavazat illeti meg.

A közgyűlés rendes és rendkívüli is lehet. Rendes közgyűlést az egyesület évente egyszer köteles tartani. A közgyűlést a vezetőség hívja össze. A közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatóak amelyek a közgyűlést legalább 5 nappal megelőzőleg a vezetőséghez írásban beérkezett.

 

A rendes közgyűlés kötelező napirendi pontjai:

- évente megtárgyalja az egyesület éves pénzügyi tervét,

- ill. az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló és a számvitelről szóló törvény  rendelkezései szerint készített beszámolót.

- az elnök beszámolója az éves munkáról,

- könyvelő jelentése ,

- közhasznúsági melléklet elfogadása,

- a közgyűlést legalább 5 nappal megelőzőleg a vezetőséghez bejelentett indítványok tárgyalása,

-5 évenként a tisztségviselők megválasztása.

 

A vezetőség köteles rendkívüli közgyűlést összehívni, ha a tagok legalább 2/3-a ezt írásban kéri, melyben megjelölik az összehívás okát és célját, vagy ha felügyeleti szerv, ill. a bíróság ezt előírja. A rendkívüli közgyűlés lebonyolítására a rendes közgyűlés szabályai az irányadók. A rendkívüli közgyűlést köteles az elnökség az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli időpontra összehívni.

 

A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülést tart. A közgyűlés üléseit az egyesület vezetősége hívja össze írásbeli meghívó útján. Az összehívás akkor tekinthető szabályszerűnek, ha a tagok az ülésről legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés napirendjéről leírást kapnak. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

 

A meghívónak tartalmaznia kell:

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

 

(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.

(5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

[A napirend kiegészítése]

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%-a+1 fő jelen van. Ha a közgyűlés az eredeti napirendi pontokkal a kiírt időponttól számított 30 percen belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és min. 30 perc max. 30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, mely az eredeti napirendi pontok mellett határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül. A megismételt közgyűlés – tehát az eredetileg kiírt időponttól eltérő későbbi időpontban tartott közgyűlés - akkor határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták. Amennyiben pedig a megismételt közgyűlést – tehát az eredetileg kiírt időponttól eltérő későbbi napon tartott közgyűlés - nem az eredeti közgyűlés napjára hívták össze. a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni, melynek tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés tényét, helyét, idejét és az arra történő figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

 

[Határozatképesség]

(1)A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

[Határozathozatal]

(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

[Határozathozatal]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a közgyűlés számozott határozatait, és amelyet a közgyűlés elnöke és a közgyűlésen az elnök által felkért jegyzőkönyvvezető és 2 tag hitelesít. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvekből megállapíthatónak kell lenni a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a határozatok könyvét lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az egyesület titkára látja el.

A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, melyet 2/3-os többségi szavazattal fogadnak el. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok 1/3-ának kezdeményezésére. A személyi kérdésekben a szavazás minden esetben nyílt szavazással történik.

 

A közgyűlésen az elnök, távollétében a titkár elnököl.

 

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

 

d) az éves költségvetés elfogadása, közhasznúsági melléklet elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

 

A közgyűlés évente köteles az éves beszámoló elkészítésével és jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg a tárgyévet követő május 31. napjáig a közgyűlés egyhangú döntése alapján történik.

A közhasznúsági melléklet  tartalmazza:

- a számviteli beszámolót,

-a költségvetési támogatás felhasználását , a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást

- cél szerinti juttatások kimutatását

- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a  települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét

- a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások mértékét ill. összegét

- közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót

Az egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, ill. arról saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület, mint közhasznú szervezet működésére, szolgáltatásai igénybevételének módjára vonatkozó információkat saját rendszeresen megjelenő kiadványokon keresztül elektronikus formában is hozza nyilvánosságra havi rendszerességgel, míg a közhasznúsági mellékletét és a beszámolói közlését a Mezőtúr és Vidéke hetilapban (vagy más helyi lapban) című újságban is közzéteszi.

 

Szavazategyenlőség esetén határozathozatalra nem kerül sor.

Megválasztott tisztségviselőnek azt kell tekinteni, aki a szavazatok több mint a felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét, akkor a tisztségre jelölt 2 legtöbb szavazatot kapott személy között újabb szavazást kell tartani. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

 

Az Egyesület választott szervei, ill. annak tisztségviselői a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.

 

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az egyesület által tagjának , a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője - nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője - az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –

 a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

 

1.b. Vezetőség

 

A vezetőség az egyesület ügyintéző szervezete, 3 tagból áll.

A vezetőség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

[A vezető tisztségviselő felelőssége]

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

 

[A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közgyűlés az egyesület operatív feladatainak végzésére elnökből, titkárból, és vezetőségi tagból álló vezetőséget választ.

 

Az egyesület 3 főből álló vezetőségét: az elnököt, titkárt, vezetőségi tagot a közgyűlés választja meg az egyesület tagjai közül 5 éves időtartamra. A vezetőség tagjai tisztségükben újraválaszthatóak. Az egyesület operatív irányítását látja el. A vezetőségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve

c) a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabályban szereplő megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője - nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője - az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott  adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

 d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A vezetőség feladata: a közgyűlések közti időszakban a közgyűlések határozatainak végrehajtása és az egyesület irányítása.

 

A vezetőség hatáskörébe tartozik a két közgyűlés közti időszakban:

(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés,

n) tag kizárásának fellebbezésében való döntés

 

A vezetőség az üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az ülések nyilvánosak. A vezetőség üléseit az elnök vagy a titkár írásban hívja össze.  Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a legalább 8 nappal a vezetőségi ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendjéről is leírást kapnak. Az ülés határozatképes, ha azon a vezetőségi tagok közül 2 tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott vezetőségi ülést változatlan napirendi pontokkal, 30 perccel későbbi időpontra össze kell hívni. A határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a vezetőség tagjai közül 2 fő és a felügyeleti szerv vagy a bíróság a napirend (ok) és a cél megjelölésével írásban kéri, a vezetőség köteles a rendkívüli vezetőségi ülést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra kitűzni. A vezetőség köteles a közgyűlésnek az éves munkájáról beszámolni. A vezetőség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.  A vezetőségi ülésről kötelesek jegyzőkönyvet felvenni, mely tartalmazza a számozott vezetőségi határozatokat, melyet a jelenlévők mindegyike aláírni köteles. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet és a határozatok könyvét lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az egyesület  titkára látja el.

 

A vezetőségi tagság megszűnik:

(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással; A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéssel – a tagok legalább 2/3-a, vagy legalább 2 elnökségi tag indítványára – visszahívhatja a vezetőség tagját, amennyiben felhívás ellenére is a tisztségével összefüggésben az egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít .

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

2. Az egyesület tisztségviselői:

Az egyesület tisztségviselői: elnök, titkár, vezetőségi tag . A tisztségviselőket a közgyűlés választja. A tisztségviselők újraválaszthatók.

 

2(a) Elnök:

Az elnök megbízatása a megválasztás napjától számított 5 évre szól. Az egyesület legfőbb tisztségviselője.

 

Az elnök feladata:

- Az egyesület képviselete, operatív irányítása, a vezetőségi ülések összehívása, levezetése, a közgyűlés összehívása és levezetése

- rendezvények szervezése,

- közgyűlésről felvett jegyzőkönyvek hitelesítésére felkérés,

- egyesület működésének, gazdálkodásának irányítása

- az egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása

- utalványozási jog gyakorlása

- az alapszabály, a közgyűlés, és a vezetőség által hozott határozatok végrehajtásának szervezése és koordinálása

- fegyelmi eljárás indításának indítványozása

- a hírközlő szervek tájékoztatása a közgyűlés ill. az egyesület munkájáról

- mindazon feladatok ellátása, melyet a jogszabályok az alapszabály, és a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

2(b) Titkár:

A titkár megbízatása a megválasztás napjától számított 5 évre szól.

 

A titkár feladatai:

- az egyesület elnökének akadályoztatása esetén végzi annak feladatait, képviseli az egyesületet

- az egyesület teljes körű adminisztratív irányítása a feladata,

- vezetőségi ülések összehívása,

- gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, előkészíti napirendjét;

- utalványozási jogot gyakorol;

- szervezi a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtását;

- vezeti az egyesület közgyűlési és vezetőségi döntéseinek nyilvántartását.

 

2(c) Az egyesület vezetőségi tagjának feladatai :

Az elnök és a titkár munkájának szükség szerinti segítése.

 

Az egyesület gazdálkodása

 

1) Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

2) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítói, tagjai - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felelnek.

3) Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

4) Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem

veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

5) Az egyesület

a) alapcél szerinti (közhasznú), és

b) gazdasági-vállalkozási

tevékenységet folytathat.

6) Az egyesület vagyonát a 3.) szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység

eredménye is gyarapíthatja.

7) Az egyesület bevételei:

a) egyesület esetében éves tagdíj, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg

aa) egyesületi hozzájárulás, rendkívüli egyesületi hozzájárulás, melyet az egyesület közgyűlése  határoz meg

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

8) Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

9) Az egyesület bevételeit a 7. bekezdés szerinti részletezésben, költségeit, ráfordításait

(kiadásait) a 8. bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

10) Az egyesület 8. bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait)

alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

11) Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a

tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

12) a) Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

b) Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli

meghatalmazása alapján végezhető.

13) Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyvszerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

14) a) A közhasznú szervezet-egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

b) A közhasznú szervezet az egyesület  a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

15) a) A közhasznú szervezet az egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

b) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

16) a) A közhasznú szervezet az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

b) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

17) A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.

18) a) A közhasznú szervezet az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

b) A közhasznú szervezet az egyesület beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

19)         a) Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

 

b. Az egyesület az a.) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

c. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

d) Az egyesület saját honlappal nem rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját rendszeres kiadványaiban történő elhelyezésére is. Az egyesület a saját kiadványokban közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

e) Ha az egyesület a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos a., b., c., d. bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

f) Az egyesület a  beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

20) Az egyesület pénzeszközeit pénzintézettel kötött szerződés alapján számlán is kezeli. A bankszámlája felett a rendelkezési jogot az elnök önállóan, akadályoztatása esetén a titkár önállóan  gyakorolja. A kifizetések utalványozása fenti személyek aláírása alapján teljesíthetőek. Az egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök felelős. Az egyesület pénzeszközeit házipénztárban is kezeli, melynek vezetéséről, ill. a házipénztár vezetéséről az egyesület ún. pénzkezelési szabályzata rendelkezik.

Az egyesület vagyona lehet:

- készpénz (bankbetét és folyószámlán lévő összeg) készpénzre szóló követelés

- értékpapír

- ingatlan és egyéb ingó vagyon

- vagyoni értékű jog.

 

Az egyesület megszűnése:

 

Az egyesület megszűnik, ha

 1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

 

[A jogutód nélküli megszűnés okai]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

[Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

A hitelezők kielégítése után megmaradt vagyon Mezőtúr önkormányzatára száll, aki köteles a településen működő más közhasznú társadalmi szervezetek támogatására felhasználni.

 

Az egyesület felügyelete:

[A jogi személy törvényességi felügyelete]

(1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási

 

hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

(2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.

 

Vegyes záró rendelkezések:

 

Az egyesület a közgyűlés, vezetőség üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet és nyilvántartást készít, melyből megállapítható, döntéseinek tartalma, időpontja , hatálya, ill. a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). A jegyzőkönyveket és a nyilvántartásokat, mint határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az egyesület titkára látja el.

A közgyűlés, vezetőség, döntéseit (határozatok könyvét) a döntés időpontját követően megjelenő saját kiadványukban írásban – igazolható módon - közölni köteles az érintettekkel, valamint ily módon teszi közzé.

Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület képviselőjével előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatokat készíthet. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról saját kiadványaikban, és Mezőtúr és Vidéke hetilapban (vagy más helyi lapban) teszik közzé, ill. gondoskodnak.

 

ZÁRADÉK: Az egyesület közgyűlése a jelen módosított egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát az egyesület képviseletét módosító 7/2020/(12.15.) számú közgyűlési határozatával elfogadta. A módosítás oka az eddigi elnök lemondása, új tisztségviselők választása.

 

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a 2011.évi CLXXV tv., a 2011.évi CLXXXI tv., a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. tv., a 350/2011(XII.30) KM rendelet, a 342/2011(XII.29)KM rendelet 5. pontja és további hatályos vonatkozó törvények az irányadóak.

 

 

 

Mezőtúr, 2020. december 15.

 

                                                                                                  

                                                                                                            Csider István elnök